Alig hunytak ki az ünnepi fények Diósgyőrben, amikor nem sokkal a béke aláírása után Alsáni Bálint pécsi püspök, Nagy Lajos követe és tehetséges diplomatája október elején útra kelt Velence felé. A béke titkos záradékát ment teljesíteni, elhozni Remete Szent Pál ott őrzött ereklyéjét. A szent földi maradványait a keresztes háborúk során először Bizáncba, majd onnan Velencébe szállították. Bizony, hányatott sorsa volt a szenteknek még haláluk után is!
Az ereklyét a kortársak szerint éjjel, titokban kellett kihozni Velencéből, nehogy kivívják a nép felháborodását.
A becses hadizsákmányt először a királyi kápolnában helyezték el Budán, ahonnan ünnepi körmenet kísérte végső nyughelyére. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy a menet élén maga a király haladt. A test nem volt teljes, hiányzott három ujja, de a feje is: az ereklyeszerzési láz ezt nem Velencébe, hanem Rómába sodorta, ahol aztán később IV. Károly német-római császár szerezte meg.
II. Lajos 1522-ben ígéretet kapott a cseh főuraktól a fej átadására, és mint ahogy le is írta, maga ment érte.
„Ma virradatkor Karlsteinbe utaztunk, és magát a fejet, bár hamis felirattal volt ellátva, mivel Isten is úgy akarta, megtaláltuk és még ugyanezen a napon Prágába vittük. Ezt mihamarabb magunkkal hozzuk Magyarországba, hogy testéhez, ha Istennek is úgy tetszik, visszaillesszük.”
Hiába vitte azonban újabb ünnepélyes körmenet, élén a királyi párral a fejet az ott történt csodákról híres budaszentlőrinci kolostorba, az egymásra talált fej és test csak három évig pihenhetett békében. A török veszély elől a pálosok féltett kincsüket Trencsén várába menekítették, ahol az egy év múlva tűzvész martaléka lett.
Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend eszményképéül Remete Szent Pált választotta.
Pál a keresztényüldözések elől a sivatagba menekült, ahol egy pálmafa gyümölcsein élt, a leveleiből készített ruhát magának. Minden nap felkereste egy holló, csőrében egy darab kenyeret hozva. Amikor meglátogatta őt Szent Antal, a holló megduplázta az élelmet, mint ez a pálosok jelmondatában szerepel „Duplicavit annonam”. Remete Szent Pált két vad oroszlán siratta meg, és temette el halála után – ők is megjelennek a máig élő címerben.
Diósgyőrben Ernye bán fia, István nádor 1303-ban alapított pálos kolostort, amikor a saját régi udvarházát adta át a barátoknak. Fontos ez az alapítólevél az első Diósgyőri vár építésének ideje szempontjából is, hiszen ekkor költözhetett a nádor és családja a szikladombon álló, nagyobb védelmet nyújtó „Újvár”-ba. Volt erre oka, mert a közel 10 éven át tartó trónviszály végén a nádor ( bár előzőleg Ottót és Vencelt is támogatta ) jó politikai érzékkel I. (Anjou) Károly mellé állt, kivívva ezzel a tartományurak haragját.
Hol állhatott István nádor udvarháza?
„Prope finem villae Gyos Geur” azaz Diósgyőr falu végén, írja az alapítólevél. A Diósgyőri vártól mintegy másfél kilométerre északnyugatra, az Árpád u. 90. szám alatt, a Szinva patak partján található ma is a pálos kolostor erősen átépített, barokk kori épülettömbje.
1973-ban lehetőség nyílt régészeti feltárással tisztázni, hogy a jelenlegi épület valóban középkori alapokon épült, homlokzatától délre pedig kirajzolódott egy másik épület alaprajza is.
Három, oldalfolyosóra fűzött helyiség maradványait sikerült kibontani: ajtónyílások, küszöbök és szárkövek, beomlott boltívek, egy kettős ülőfülkével ellátott ablak, derékig érő falak, ép padlóburkolat bukkant elő a feltáró munka során. Ehhez az épületrészlethez még korábbinak tűnő, igen vastag és mély alapozású falak is csatlakoztak, talán egy kör alakú torony alapjai és támpillérei.
A feltárás sajnálatos módon abbamaradt, az előkerült falak fóliával takarva várják lassan fél évszázada a szép zöld pázsit alatt, hogy újra napvilágra hozza őket a régészek ásója. Itt, a Szinva egykor két ágától körülvett majládi szigeten állhatott egykor az Ernyék erődített szálláshelye, toronnyal is ellátott udvarháza, amely mellé, illetve hozzá épült a pálosok kolostora.
Alapítása után közel 200 éven át hallunk a kolostor királyi adományokban való gyarapodásáról, és a szerzetesek szorgos munkálkodásáról.
1526 után csak a pusztulásról, a birtokok szétprédálásáról beszélnek a források, majd a barokk korban megtörténik az újratelepítés. Az alig megindult virágzásnak azonban II. József feloszlatási rendelete vetett véget. A kolostor berendezési tárgyait szétosztották, így került a pálosok által faragott Mária-szobor a diósgyőri plébániatemplomba. Ennek a szobornak a hű másolata látható a felújított Diósgyőri vár kápolnájában. Az egykori barokk kolostorépület ma elhagyottan, üresen áll, csak a belső udvaron található kapu fölötti, lassan megkopó pálos címer emlékeztet a régmúlt időkre.