A Herman Ottó Múzeum 1965-ben is megrendezte a Múzeumi Hónap eseményei között a „Múzeumi Hétfők” sorozatot, melynek során a Diósgyőri várnak a feltárási munkálatairól is elhangzott egy előadás. Az Észak-Magyarország így írt erről: „ A diósgyőri vár ez évi ásatásai során rendkívül sok új, a vár történetének eddig homályos korszakait feltáró lelet került elő, ezeket az eredményeket Sz. Czeglédy Ilona, az ásatások vezetője október 4-én a helyszínen mutatja be az érdeklődőknek.”
Az egész havi programot egy műsorfüzet tartalmazta, melynek címlapján a Diósgyőri várat ábrázoló metszet szerepelt, nem keltve akkor különösebb figyelmet. 1989. május 31-én tűnt föl újra egy másik miskolci napilap, a Déli Hírlap oldalain, amikor Balázs József diósgyőri tanító és helytörténész közölte egy „Ütközet az erődnél” című írása illusztrációjaként, feloldva a kép bal felső sarkán látható nagybetűk jelentését és részletesen elmagyarázva, hogy mit is láthatunk. A metszet alsó részét teljesen kitöltő keskeny sávban olvasható német nyelvű felirat jelentése „Valódi ütközet Diósgyőri erődnél Felső-Magyarországon ahogy a törökök azt felgyújtva elhagyják 1596 évben”.
A betűk jelentései: A = Diósgyőri erőd, B = az alsó erőd, C = a felső mű, D = az alsó mű, E = vizesárok, F = nagyobb mocsár, G = őrház, H = hegy, ahol a törökök jönnek, I = török ágyúk, K = menekülő törökök, L = miskolciak hada, M = a parancsnokság, N = Szinva patak.
A metszeten a török ágyúk a nyugati oldalról, a meredek hegy tetejéről lövik a várat, eltalálva a nyugati kaputoronypárt, és a Dny-i tornyot, két helyen égnek a vizesárkon kívüli elővár épületei is. A török lovasság a keleti és a nyugati oldalon ábrázolt hídnál próbál betörni, a Szinva-patak hídja felől érkező gyalogos miskolci had futamítja meg őket.
Valóságos volt-e ez az ostrom? Eger elfoglalása után a törökök minduntalan a közelben portyáztak, raboltak és fosztogattak. 1596-ban került sor a 15 éves háború egyik legjelentősebb csatájára Mezőkeresztesnél, melynek elvesztése után Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem kapitányaival és főembereivel egy éjszakára a Diósgyőri várban lelt menedékre. Az őket üldöző törökök ekkor feldúlták Diósgyőr és Miskolc városát, sőt egészen Tokajig eljutottak. Török kézre került egész Borsod vármegye, kivéve a diósgyőri, az ónodi és a szendrői várat. Részletes leírások maradtak ránk a török által okozott károkról, de várostromról nem esik szó.
Valódi-e az ostromot, és a várat ábrázoló metszet?
Az említett újságcikk szerzője nem tér ki arra, hogy mindössze egy programfüzet címlapjáról van szó, mely a múzeum történeti adattárában található. Napjainkig nem derült fény arra, hol van az eredeti rajz, mellyel a nyomda dolgozott. Egy, a metszeten látható szignó még több kérdést vet föl. Miután a korszak hasonló, várakat ábrázoló metszetei között nem lelhető föl ez a „valóságos ostromkép”, ki és miért készíthette a stílusjegyeiben tökéletesnek ható alkotást?
Sok év távlatából visszatekintve úgy gondoljuk, hogy a régészeti előadáshoz kapcsolódóan született az ásató régész, és az egyidejű műemléki helyreállítást vezető építésszel való együttműködés kapcsán egy elképzelt esemény virtuóz ábrázolása. Mindez a hamisítás szándéka nélkül, hiszen a rejtélyes rajzoló ellenkező esetben nem látta volna el kézjegyével alkotását.