Mesélő kövek 5. - A kulcsárház ajtaja

A feltárások előtt a teljes északi falszorost is fákkal, bokrokkal benőtt vastag földréteg borította, mindössze a kazamatasor romjai látszottak. Amíg a 14. századi vár konyhájáról nem sok információnk van, csak sejtjük, hogy valahol a felsővár északi szárnyának földszintjén lehetett, itt a külsővárban a kút mögött sikerült rábukkanni a 16. századi utódjára. Egy jókora, 8 x 8 méteres helyiség volt ez, a közepén egy kettős tűzterű kemencével. Majdnem teljes épségben maradt meg a téglapadló, és az ajtó- és ablaknyílás is megmutatta magát. Az egyik sarokban egy újabb ajtónyílás bukkant elő, mely egy hatalmas, háromszög alaprajzú sütőkemencébe vezetett.

A konyha északkeleti sarkához egy egészen kis helyiség csatlakozott, mindössze 2 x 6 m alapterülettel, talán az egykori kulcsárház lehetett?

In situ, azaz eredeti helyén került elő az andezitből faragott ajtó és ablakkeret, ezek azonban itt másodlagos helyzetben lettek beépítve, a felsővárból hozhatták ide őket.

A 16. század elejétől, de leginkább Balassa Zsigmond birtoklásának idején jelentős erődítési munkálatok folytak a várban.

A török fenyegető közelsége, és a tüzérségi fegyverek elterjedése miatt megváltoztak a védekezés módszerei: sorra visszabontották a vár gótikus részleteit, a karcsú fiatornyokat, és minden olyan építészeti elemet, pl. az egykori reprezentatív lépcsőtorony felső szintjeit, melyek az ágyúzások során ráomolhattak volna a védőkre.  Egy ilyen bontás alkalmával emelhették ki az említett ajtó- és ablakkeretet, hogy aztán az északi falszorosban felhúzott új épületben helyezzék el őket.

Az ajtókeret oldalában egymással többé-kevésbé párhuzamos, mély bevésések láthatók.

Nem tudni, hogy még az eredeti helyen, vagy itt a konyha mellett keletkeztek, és azt sem, hogy mi okból.  Hiába árulta el sok titkát a vár, van még, amit máig nem sikerült megfejteni.