Mielőtt fellépdelünk a Királylépcsőn, érdemes egy sétát tenni a külsővárnak a gyilokjárón belüli, szabálytalan alakú sziklák övezte részén. Azon túl, hogy megcsodálhatjuk innen is a magasba emelkedő tornyokat, több helyen is megakad a tekintetünk a várfalra tapadó, kis fülkéken.
Ha tovább fürkésszük a szikladombot, néhány esetben észrevesszük a fülkék alatti kis, négyszögletes építményeket,
melyeket egy kivezető nyílással is elláttak. A vár köveinek bontásakor természetesen először a könnyebben hozzáférhető részekhez nyúltak, így nem tudjuk, milyen magasak voltak ezek a fülkék alatti, sarkaikon kváderekkel is megerősített kis objektumok. Nagyjából annyi maradt belőlük, amennyit a külsővárat a feltárásokig borító vastag földréteg eltakart és megvédett.
Nem mások ezek, mint a középkori komfort fontos tartozékai, az emeleti árnyékszék fülkék „fogadó tartályai”, latrinái.
A várépítészetet tanulmányozva különböző megoldásokkal találkozunk ebben a témában: van, ahol nem építettek külön fülkét, ilyenkor a fal belsejében vezetett egy csatorna a vár tövéig. Van, ahol egészen magasra nyúltak a „fogadó tartály” falai, sőt egybe is épültek a fenti fülkével. Kiüríteni és tisztítani a latrinákat a kivezető nyíláson keresztül lehetett, számos esetben tapasztalható, hogy egy a sziklába vájt csatorna segítségével az összegyűlt „anyag” a vizesárokba távozott.
Úgy tűnik, Diósgyőrben hat ilyen létesítmény szolgálta a higiéniát és a komfortot, elosztásuk a vár területén sokat elmond a korabeli életről. Kettőt látunk a Ny-i oldal szikláin, mindkettőt közvetlenül a saroktornyok és a palotaszárny falának találkozásánál. Az emeleten itt a két ebédlő palota (a teljes Ny-i szárnyat elfoglaló kisebb és nagyobb helyiség) helyezkedett el, a nagy vendégfogadások és lakomák színhelye. Nem is kell bizonygatni, hogy a hosszú órákon át tartó események során bizony szükség volt a két fülkére!
Ugyancsak két építmény szolgálta a D-i, királynéi szárny kényelmét:
az egyik középtájon, a ma „Reneszánsz-terem”-nek nevezett helyiségből volt megközelíthető. A két toronyszobából, két nagyobb és egy kisebb helyiségből álló női lakosztály elrendezése tipikusnak mondható a kor várépítészetében. A D-i homlokzaton csak egy fülke látható, a másik már a K-i oldalhoz tartozik, lévén a DK-i toronyszobából nyílt.
A királyi szárny ellátására újabb két „legkisebb helyiség” épült, a Kápolna két oldalán elhelyezkedő szobák tartozékaként. A biztosan létező fülkék nem mindegyikét rekonstruálták az első ütem során, ezeket talán pótolja majd a hamarosan megkezdődő újabb építési szakasz.