Mesélő kövek 1. - A külső vár kútja

A feljárati hídtól balra található a külsővár helyreállított és kiegészített, 8 m mély kútja. A feltáráskor közvetlen a közelében került elő a nyolcszögletű, gazdagon profilált kútkáva egy darabja (megközelítőleg a fele), rajta a következő felirattal: S 1 + 5 + 3 + 9 B (Sigismundus Balassa 1539) és a gyarmati Balassa család címerével, a hold és csillag között ábrázolt ökörfejjel.

A mohácsi csatavesztés után a Diósgyőri vár utolsó királynéi tulajdonosa, Habsburg Mária elhagyta az országot,

azonban a vár hivatalosan az ő birtokában maradt egészen 1548-ig, amikor lemondott magyarországi javairól öccse, Ferdinánd király javára. Az egyik legértékesebb királynéi várért azonban már korábban megindult a harc a kettős királyválasztás miatt kettészakadt országban. A királyné várnagya, Pemfflinger Sebestyén 1536-ban bekövetkezett haláláig saját költségén tartott lovasokkal is őrizte a reá bízott erősséget. Amikor István nevű öccse is távozott egy év múlva az élők sorából, a vár özvegyének, Fánchy Borbálának a kezére jutott, aki azzal erősítette meg helyzetét, hogy házasságra lépett az erőszakos birtokszerzési módszereiről elhíresült gyarmati Balassa Zsigmonddal. A házasságkötés ideje nem ismert, azonban a kútkávába már 1539-ben belevésette címerét az új birtokos, bár csak 1540-ben szerzett adománylevelet Szapolyai Jánostól. Alig telt el néhány hónap, és János király halála után sok főúrhoz hasonlóan Balassa Zsigmond is megtért Habsburg Ferdinánd hűségére, aki ezért neki adományozta a Diósgyőri várat és a borsodi prépostság kegyuraságát 20 ezer magyar forint összegű zálogjog biztosítása mellett. Mindez teljes jogi érvényre csak a már említett lemondási szerződés után juthatott, ez azonban nem befolyásolta Balassa Zsigmondot birtoklásában.