Mesélő kövek 10. - A kockázó lovagok

A vár déli palotaszárnyának első emelete is szinte teljes egészében elpusztult. A délnyugati torony melletti helyiség azonban megőrzött egy ötoldalú, boltozott ülőpadkás fülkét. A csipkeszerűen tagolt, egykor torzfejes függőkonzolokban végződő csillagboltozat közepét egy figurális ábrázolással díszített zárókő fogja össze. A vár egyetlen, eredeti helyén megmaradt boltozati záróköve. A helyiség udvarra néző fala leszakadt vagy elbontották, a fülke díszei hosszú időn át dacoltak esővel, széllel, téllel és nyárral. Nagy szerencsére 1894-ben Sztehlo Ottó a vár felmérésekor ezt a gótikus falfülkét, benne a zárókövet is megörökítette. Ma már az ő rajzát és leírását kell segítségül hívni, ha értelmezni akarjuk az ábrázolást.

Két szakállas lovag ül alacsony kis székeken egymással szemben, jellegzetes 14. századi öltözetben.

Közöttük egy asztalka látható, melyen malmot vagy ostáblát játszanak. Mozdulatukból arra lehet következtetni, hogy összekülönböztek játék közben, mert egyikük kardot ránt, a másik a szemben ülő szakállát készül megrángatni.

Mi lehetett az üzenete ennek a jelenetnek a vár királynéi szárnyában,

annak is a talán legintimebb helyiségében, amelyik a felújítás után a „Királynék hálószobája” címet kapta? A fülkében elhelyezett imazsámoly, és egy hordozható kis házioltár azt sugallja a látogatók számára, hogy talán a királynék kis magánkápolnájaként szolgált ez a fülke. Ám feltekintve ott látjuk ezt  ez a nagyon is világi ábrázolást…

Ime, egy újabb példája annak, hogy az egészen a szikláig feltárt Diósgyőri vár mégsem árulta el még minden titkát…